Hírlevelek

Mivel a jövő évet illetően kevés változással kell szembenéznünk, ezért itt az alkalom, hogy a munkáltatók az eddig meglévő rendszerüket kicsit más szemmel nézzék. Ami a béren kívüli juttatásokat illeti, nyugodtabb körülmények között átgondolhatják, szeretnének-e változtatni a kialakult rendszeren, szabályozáson. Változtassanak a keretösszegen? Változtassanak az elérhető elemeken? Változtassanak a szabad választáson? Legyen-e egyáltalán cafeteria rendszer? Jelen cikkünkben feltárjuk Önöknek azokat a pontokat, ahol a módosítást érdemes megfontolni és igyekszünk segítséget nyújtani a döntés meghozatalában.

A technológiai fejlődés felgyorsulása és a jelenlegi gazdasági helyzet okozta változások növekvő terhet jelentenek a vállalatok számára. Egyre hangsúlyosabbá válik a tehetségek toborzása és megtartása, akik valódi hozzáadott értéket jelentenek a cégek számára.

Életünknek körülbelül a felét a munkahelyünkön töltjük, olyan emberek társaságában, akiket nem mi választottunk magunk mellé. Vannak, akikkel közelebbi barátságot is ápolunk; van, akivel inkább csak szakmai beszélgetéseket folytatunk és talán olyanok is vannak körülöttünk, akikkel csak egymás mellett dolgozunk.

Számos kutatás igazolta, hogy van néhány alapkarakter, akikkel mindig fogsz találkozni iparágtól, vállalati mérettől, kortól, nemtől függetlenül. Kik ők?

A nézeteltérés, a vita, az eltérő vélemények ütköztetése egészséges dolog a munka során, a harc nem.  Amikor valaki ezeket a helyzeteket mégis „küzdelemmé” változtatja, akkor két út lehetséges: vagy észrevétlenül elfogadod a „kihívást” és nagy valószínűséggel a vesztes oldalon találod magad, vagy felismered a helyzetet és kezeled.
A téma örökzöld. A munkahelyi konfrontáció létező fogalom, a főnöktől a beosztottig mindenkit érint. A feloldás tekintetében az első dolog, amit tehetünk, hogy elismerjük a létezését.

Minden cégnek van olyan területe, ami kulcsfontosságú szereppel bír és az erre való odafigyelés minősége jelentősen befolyásolhatja a cég versenyképességét. Így érdemes tudatosan meghatározni azokat a részlegeket, munkavállalói csoportokat, amelyek nagyban hozzájárulnak a cég sikeres működéséhez.

Fontos, hogy tudjuk azt, hogy a vállalatunkon belül melyik az a terület, amelyre folyamatos figyelmet kell szánnunk és nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A vezetők és a HR munkatárs feladata az, hogy ennek a területnek az állandó működését folyamatosan fejlődő eszközeinek alkalmazásával támogassa.  Nem csak a munkaerő-piacon való állandó jelenlét a fontos, hanem az ezen a terülten dolgozó munkatársak elkötelezettségéért is tennünk kell.

A munkavállalók és a vezetők körében - a világon mindenütt - az utálatos rituálék egyike a visszajelzés.  Sok vezető nem szereti, mert nem tartja elég hatékonynak, a munkavállalók pedig sokszor úgy vélik, hogy nem kapnak használható, beépíthető útmutatást. Pláne, ha mindehhez rossz érzelmi környezet, és nem megfelelő kommunikáció is párosul.

A visszacsatolás pedig alapvetően jó dolog.  Fontos eszköz a munkahelyi viselkedés, a munkahelyi kultúra kialakításában, elősegíti a szervezeti tanulást, hatással van a teljesítményre, az üzleti eredményekre, a fejlődésre. Akkor miért ilyen problémás?

Nemrég kaptam egy üzenetet egy  tíz éves szakmai tapasztalattal rendelkező, rendszeresen HR-eseket oktató tanácsadótól azzal a kinyilatkoztatással, hogy neki nem szükséges tanulnia, mivel ő már tanítja a HR-t.
Egyrészt ezt azért furcsállom, mert én is nap mint nap tanulom az újdonságokat, és nem igazán látok olyan szakmát, ahol ne lenne szükség a technológiai fejlődés lekövetésére, másrészt  semmiképpen nem foglalkoztatnék az Akadémia vezetőjeként olyan oktatót vagy trénert, aki ne fejlesztené magát aktívan. Persze mindennek van piaca, a magam részéről viszont az ilyen előadó képzésén való részvételt kútba dobott pénznek érzem.
HR-esként is olyan fogalmakkal találkozhatunk, mint big data vagy felhő alapú adattárolás, a blogolási szabályzat vagy a gamification. A teljesség igénye nélkül a következő fogalmakkal és háttértartalmukkal érdemes tisztában lenni a 2010-es évek HR-esének:

Nemrég jelent meg egy kutatás az employerbrandinternational.com oldalon a munkáltató márkaépítésre vonatkozó trendekkel kapcsolatban. E havi hírlevelünkben a fontosabb eredményeket szeretnénk kiemelni.

Az iskolakezdési támogatással kapcsolatos szabályokat az 1995.évi CXVII. a személyi jövedelemadóról szóló törvény 71. § szakasza tartalmazza. A szabályozás kimondja, hogy a munkáltatók, a munkavállalók gyermekeinek iskolázáshoz kapcsolódó költségeit, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó részig kedvezményes adózás mellett támogathatják. A 2014-ben érvényes minimálbér 101.500 Ft-ban került megállapításra, így az iskolakezdési támogatás gyermekenkénti maximuma 30.450 Ft. Fontos megjegyeznünk, hogy ezt az összeget mindkét szülő, gyám, vagy vele közös háztartásban élő házastárs rendelkezésére bocsáthatja a munkáltató, amennyiben a gyermekkel közös háztartásban él.

Vállald be a konfliktust, és tanuld meg kezelni!
A vezetők számára régóta jelent kihívást, hogy hogyan érhető el hatékony együttműködés a szervezeten belül. A mai gyorsan változó üzleti környezetben, ha egy vállalkozás meg akarja tartani piaci pozícióját, evidencia az ügyfél-elégedettség, a magas szolgáltatási színvonal, az innovatív jelenlét. Azonban az üzleti eredményesség növeléséhez ma már ennél több kell.

A napokban zárult le a BDO Magyarország MUNKAÜGYI HELYZETKÉP A KERESKEDELEMBEN 2014 című felmérése, melyben 103 munkáltató vett részt.

Jó hír a munkavállalóknak, főleg a menedzsereknek! Végre kiszabadult a karanténból a „Work–Life Balance” (professzionális – privát élet egyensúlya) szómágia. Évekig uralta a menedzsment-szakirodalmat és a munka világát az egyensúlyról szóló hamis képzet. Mint a „main stream” része, nehéz volt megkérdőjelezni ennek a fogalompárnak a valóságtartalmát, így magáról a valóságról is nehéz volt beszélni, vagy hatékony párbeszédet folytatni.

Amennyiben külföldi munkavállaló felvételén gondolkodunk, utána kell járni, mely törvények vonatkoznak az adott külföldi munkavállalóra. Ennek meghatározásához tudnunk kell, hogy a leendő munkavállaló EGT tagállamból származik-e, vagy harmadik országbeli állampolgár.

Néhány hete jelent meg a BDO Magyarország kiadásában Máriás Attila munkaügyi tanácsadó Munkaidőkeret Kalauz című könyve, mely a munkaidőkerettel kapcsolatos szabályok alkalmazásához nyújt gyakorlati segítséget. Jelen cikk részlet a könyvből, mely azt öt legfontosabb dolgot mutatja be, mellyel a bérszámfejtőnek a munkaidőkeret alapján alkalmazott egyenlőtlen munkaidő beosztás elszámolása kapcsán tisztában kell lennie.

Az állásinterjú minden ember számára stresszes szituáció, hiszen a pályázó el szeretné nyerni az adott pozíciót, és ennek érdekében a legjobb fényben igyekszik feltüntetni magát, ám az izgalom és a megfelelési kényszer sokszor vicces helyzetet teremt. Például, a jelölt nem találja az ajtót, vagy éppen neki is szalad, vagy amikor a pályázó 40 fokos hőségben érkezik, és arról panaszkodik, hogy milyen hűvös van odakint.

E havi Expat cikkünkben egy reprezentatív nemzetközi felmérés eredményeit szeretnénk bemutatni, mely a munkavállalók külföldi munkavégzésre való hajlandóságát vizsgálta globális szinten.Expat - A munkavállalók nyitottsága a külföldi kiküldetésre