Basic HTML Version
10
Állományszárítás
Glyfos Dakarral
fél áron!
Repce
Őszi
Pack
Figyeljünk
a repce
kártevőire!
2012–3.
3
5
A 2011/2012-es év egyik ”vesztes” nö-
vénye a repce az ország nagy részén.
Sajnos az elmúlt őszi száraz időjárás
mostohán bánt az elvetett növények-
kel, aminek az apró magvú növények
voltak az elsőszámú vesztesei. A repce
is nehezen, vontatottan kelt, ahol nem
sikerült jó magágyat csinálni vagy
nem kapott csapadékot a növény. Saj-
nos a száraz hideg téli időjárás tovább-
rontotta a helyzetet és kevés repce
maradt meg tavaszra illetve a megszo-
kottnál gyengébb állapotban várták a
jobb idő beköszöntét.
Az őszi preemergens gyomir-
tás, ha időben megkapja a megfelelő
mennyiségű csapadékot, tiszta állo-
mányt eredményez, ami gyors kez-
deti fejlődést biztosít növényeinknek.
Ekkor van ideje megerősödni a fiatal
növényeknek, ami a megfelelő télál-
lóság és az intenzív tavaszi növekedés
egyik alapfeltétele. A poszt gyomirtás
viszont sokszor ”perctechnológia”,
könnyen kicsúszhatunk az optimális
gyomfejlettségből és ez a hatékony-
ság rovására megy. Az állománykeze-
lő szerek általában nem rendelkeznek
tartamhatással sem a későbbi gyom-
kelés ellen.
A
Cheminova Magyarország
Kft
. 2011-ben vezetett be két, a rep-
ce gyomirtásában használható ké-
szítményt. A
Successor 600
(600 g/l
petoxamid) egy új hatóanyag ebben
a kultúrában! A Successor 600 2 l/ha
dózis a magról kelő egyszikűek és több
T
2
-es kétszikű (pipitér, kamillafélék,
pásztortáska, árvacsalán) ellen hasz-
nálható preemergens (és korai poszt)
gyomirtó szer. Hatását elsősorban
csírázásgátlóként fejti ki és tartamha-
tást biztosít a későbbi gyomok kelése
ellen.
(Folytatás a 2. oldalon!)
avagy repce
preemergens
gyomirtás a
Cheminovától
Tiszta kezdet,
„A repcetermesztés sikere ősszel dől el.” Aki termesztett már repcét tudja mit je-
lent ez a mondat. Kezdve attól, hogy hogyan sikerül előkészíteni a talajt, milyen
és mennyi tápanyagot adunk ki, milyen fajta vagy hibrid mellett döntünk, hogyan
sikerül a vetés, kapunk-e a megfelelő talajmunkához és a keléshez elegendő csa-
padékot, kell-e gyomirtani és mivel? E számtalan tényező közül a repce tápanyag
utánpótlását ragadjuk most ki. Az őszi káposztarepce a tápanyagigényes kultúrák
közé tartozik. Fajlagos tápelem igénye: N: 50–60 kg/t, P
2
O
5
: 25–35 kg/t és K
2
O:
60–70 kg/t. Meghatározó elemek még a repce terméseredményében a kalcium
(CaO: 40–70 kg/t), a magnézium (MgO: 7–12 kg/t), a bór (B 0,25–0,3 kg/t) és a
kén (SO
4
: 1,5–1,7 kg/t) is. A legkényesebb a repce a
nitrogén
egyensúlyra. Hiá-
nya esetén a repce kisárgul és növekedése lelassul. Ugyanakkor a túladagolása is
veszélyt rejt, mert kezdetben a télállóságát rontja (1. táblázat), majd később meg-
bontja az egyensúlyt az olaj- és a fehérjetartalom között. A nitrogén túlsúly miatt
a fehérje tartalom nő az olajtartalom pedig csökkenni fog. (1. ábra)
(Folytatás a 6. oldalon!)
A repce őszi lombtrágyázása
Az őszi kalászosok tápanyag
utánpótlása már a tarlón elkez-
dődik. Néhány évtől eltekintve
Magyarország időjárása a nyári
hónapokban a búza elővetemé-
nyének lekerülése után szára-
zabb periódusú. Az aratás után
minél hamarabb fel kell törni a
tarlót, hogy a talajban lévő mi-
nimális nedvességet minél na-
gyobb százalékban megőrizzük.
(Folytatás a 10. oldalon!)
Ka l ászosok
ősz i tápanyag -
utánpót l ása
A
fenntartható mezőgazdaság
a természetes környezet
meglévő erőforrásaira épít, ezt kívánja minél hatékonyabban
beilleszteni termesztés technológiájába. Gyakorlatilag már a
betakarított növények után, kalászosok, őszi káposztarepce, el-
indul ez a folyamat a tarlóápolással. Leghatékonyabban és leg-
olcsóbban itt tudunk gátat vetni a magról kelő és évelő gyomok
felszaporodásának, valamint az egyik legnagyobb közellensé-
günktől, a parlagfűtől is mentesíthetjük a területet. (1. és 2. kép)
A jól bevált glifozát hatóanyagok szakszerű használa-
ta garanciája az eredményességnek, különös tekintettel a
Cheminova új fejlesztésű készítményére, a
Glyfos Dakar
-
ra (2,0 kg/ha dózisban), amely magában foglalja a granulált
gyomirtószerek minden pozitívumát, többek között a könnyű
kezelhetőséget, az emelt hatóanyagtartalmat és a nitrogént,
mint hatásfokozót. (3. kép)
Ne feledkezzünk meg a tarló gyommentessége mellett arról
sem, hogy a betakarítás után a területen a tarlómaradványok
komoly tápanyagforrást képviselnek. A búza tarlómaradványok
– 5 t/ha termés esetén – 44 kg/ha nitrogént (N), 38 kg/ha fosz-
fort (P
2
O
5
) és 44 kg/ha káliumot (K
2
O) tartalmaznak, a repce
tarlómaradványok – 2,5 t/ha termés esetén – pedig 27 kg/ha
nitrogén (N), 16 kg/ha foszfor (P
2
O
5
) és 21 kg/ha kálium (K
2
O)
tápanyagot tudnak szolgáltatni, ami felvehetővé tehető a kö-
vetkező kultúra számára. Ahhoz, hogy a tarlómaradványokban
lévő táperő valóban hasznosulni tudjon, a talajéletet olyan ál-
lapotba kell hozni, hogy az ott élő mikroorganizmusok a növé-
nyi maradványokat elbontsák, a bennük található tápelemeket
felszabadítsák, vízben oldhatóvá, a növények számára könnyen
felvehetővé alakítsák. (1. ábra)
(Folytatás a 2. oldalon!)
T a r l ó b a n a t á p a n y a g !
1. kép – Erős parlagfű fertőzés gabona tarlón
2. kép – Repcetarló (balra Glyfos Dakar-ral kezelt, jobbra a kezeletlen)