3
je teljesen felborul. Ez tünetileg a növekedés
gátlásában, a növény klorotikus, sárgulásos
színelváltozásában nyilvánul meg. Fontos
szempont, hogy a kutikula a levél bôrszöve-
tének külsô felületén képzôdik és lipid mem-
bránjai oldószerekben jól oldódó viaszokból
és az oldhatatlan ún. polimer mátrixból vagy
porózus membránból állnak. A poláros
alkotórészek (mint a glifozát) penetrációja a
mátrix „vizes” pórusain keresztül történik. A
növényekben a glifozát a fotoasszimilátákhoz
hasonló módon terjed. Így
mindazon ténye-
zôk, amelyek az asszimilációt, az anyagok
mozgását, növényi szervekbe jutását befolyá-
solják, hatással vannak a glifozát transzloká-
ciójára is
(BÁRDI, 2003).
Az elôzô bekezdés utolsó mondata egy na-
gyon meghatározó indok abban, hogy a
Cheminova Magyarország Kft. kidolgozta a
glifozáthoz kötôdô technológiáit. Ugyan-
akkor a füzet megalkotását valójában az
elmúlt egy-két év tapasztalatai indukálták,
amely során számos esetben szembesültünk
azzal a ténnyel, hogy a betakarítást követô
tarlókezeléshez használt 480 g/l glifozát-izo-
propilamin só hatóanyagú készítmény nem
nyújtotta azt az elvárt hatékonyságot, amely-
re egy ilyen kezelést követôen számítani
lehetne. Ez fôként erôsebben és évelôkkel is
fertôzött területeken nyilvánulhat meg. A tar-
lókezelés fontossága nagyon sok esetben
megkérdôjelezhetetlen, hiszen a következô
növénykultúra gyomirtási technológiáját
ezzel jelentôsen befolyásolhatjuk. A mai gaz-
dasági helyzet azonban ezen a területen is
arra kényszeríti a termelôt, hogy minima-
lizálja a költségeit, amelyet a készítmény
legalacsonyabb áron történô vásárlásán túl a
dózis jelentôs csökkentésével tud elérni.
Ezzel azonban a legtöbb esetben kockára
teszi a technológia sikerességét és ered-
ményességét. Ha fellapozzuk a Növényvédô
szerek, termésnövelô anyagok címû zöld
könyvet bizony kiderül, hogy erôs, évelôkkel
fertôzött területre javasolt ’klasszikus’ gli-
fozát dózis 4-6,7 l/ha. Az elôzôkre hivatkozva
a termelôk többsége legtöbb esetben az alsó
értéken dolgozik. Az 1. ábra jól szemlélteti,
hogy erôs mezei acat fertôzés esetén az
önmagában használt 4 l/ha-os dózisú 480 g/l
glifozát-izopropilamin só hatóanyagú készít-
mény a kezelést követô 2 hét után nem biz-
tosított tökéletes hatékonyságot.
1. ábra. 480 g/l glifozát-izopropilamin só hatóanyagú készítmény 4 l/ha-os dózisának
nem megfelelô hatása mezei acatra 14 nap után
1,2 4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,...24