4
iszonyatosan nehezíteni, illetve súlytani
fogja a 2011-es termelési évet. Arra is fel
volt mindenki készülve, hogy a megszokott-
hoz viszonyítva jelentôsen nôni fog a
tavaszi vetésû növények (elôzô évi esôs ôsz
miatt) területe és ebbôl kiemelkedô lesz a
kukorica vetésterület növekedése. Aztán
nagyon érdekes, hogy átléptünk februárba,
majd márciusba és egyre több helyrôl hal-
lottam a Dunántúlon azt a kijelentést, hogy
’aszály van!’. Megdöbbentô, de való igaz volt
és bizony érzékelhettük, hogy ez a tény az
egész évet végigkísérte a kukorica vetésétôl
a betakarításáig. Sajnos ez a csapadék-
szegény periódus folytatódott ôsszel és
télen is. A téli csapadék mennyisége mini-
mális volt (helyenként gyakorlatilag
semmi) és a 2012-es vegetációs periódusa
kora tavasszal már aszályos körülmények
között indult meg. Több helyen a lehullott
éves csapadék mennyisége az országos átlag
felét jelentette (1. ábra). Ezen klimatikus
tényezô mellett még 2012-ben az extrém
magas légköri aszály okozta stressz teljesen
átrendezte és beszabályozta a kukorica ter-
mesztéstechnológiáját.
Több régióban nem is a lehullott csapadék
mennyisége hiúsította meg a termesztés
sikerességét, hanem az egyenlôtlen elosz-
lása, hiszen sok helyen a kukorica érzékeny
fenológiai stádiumában a magas hômérsék-
leti értékek mellett (lásd virágzás, ter-
mékenyülési és csôképzôdési hiányosságok)
nem érkezett meg az éltetô esô.
Ezt a tényt és a termesztési kedvet némileg
kompenzálta a kukorica ~70 ezer Ft/tonna
értékhatárban mozgó piaci felvásárlási ára,
de sajnos az elôzôkben említett okok miatt
végül számos régióban a betakarítás oko-
zott komoly csalódást. Itt igazolódott be az
a korábbi bevezetônkben is közzétett
megközelítés, amely szerint a sikeres kuko-
ricatermesztést a növényvédelmen kívül
nagyon sok tényezô befolyásolja.
A ter-
môhelyi adottságok
(talajtípus, szerves-
anyag tartalom, kémhatás, talajszerkezet,
talaj levegôzöttsége);
mikroklíma, idôjárási
körülmények
(napsütéses órák száma, éves
hôösszeg, csapadék);
hibrid választása
(érésidô, terméspotenciál, szárazságtûrô
képesség, állóképesség);
elôvetemény
(vetésváltás);
optimális tápanyagutánpótlás
(szervestrágyázás kérdése, starter trágyák
alkalmazása);
agrotechnika, talajelôkészítés
(magágy minôsége); optimális vetésidô
(nem kell elsietni, de kicsúszni sem
szabad);
növényvédelem
(gyomirtás, kárte-
vôk elleni védelem);
szaktudás.
Hogyan érintette ez az idôjárás a kukorica
növényvédelmét? Hogyan érintette a
Cheminova növényvédelmi technológiáit az
elmúlt években?
2012-ben a kukorica gyomirtások teljesen
másképp mûködtek, mint 2011-ben.
Mindannyian láttuk, hogy 2011-ben az alap-
kezelések (bemosó csapadék hiánya miatt)
nem biztosítottak megfelelô hatékonyságot,
ezért a posztemergens kezelések abban az
évben nagy hangsúlyt kaptak. Volt olyan
termelô kolléga aki háromszori védekezést
alkalmazott! Ez indokolja, hogy a
Cheminova által ajánlott technológiák nagy
sikerrel kerültek bevezetésre, hiszen
zömében a korai posztemergens (
Successor
Top Pack
) és posztemergens (
Shado Gold,
Shado, Nic-It Shado Pack, Nic-It Turbo
)
kezelésekre pozícionáltak. A posztemergens
kezelések esetében nagy jelentôsége volt a
megfelelô szerválasztásnak és a hatás-
fokozók (
Hyspray
) és adjuvánsok szerepé-
1,2,3 5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,...48